2014. február 28., péntek

Vannak már áldozatkész hősei a magyar jövőnek!

Tisztelt Bajtársak!
A debreceni roma gyilkosságok valódi áldozataival szerettünk volna rövid, laikus hangvételű riportanyagot készíteni.
Az ezzel kapcsolatos munka tavaly év őszén kezdődött meg, majd időrabló nehézségek után végül Karácsony napjaiban fejeződött be. A Blood and Honour bajtársainak kérdéseire az ítéletre váró, meghurcolt elvbarátaink egyik tagja adott nekünk kéziratban válaszokat, mit ezúton Veletek is közlünk.

Válaszadónk nevét nem áll módunkban közölni, e hiányosságunk miatt elnézéseteket, és megértéseteket kérjük!
Továbbá kérünk Titeket, hogy a válaszoknál vegyétek figyelembe, hogy azok a tavalyi év végén íródtak, tehát a jogi állás a mai napig változhatott.

Nincs más teendőtök, mint átolvasni, és érezni e sorokat, hirdetve a gyáváknak: 
 Hogy vannak már áldozatkész hősei a magyar jövőnek!
 
1.   Sziasztok!
A különböző híradásokból nem sok mindent tudunk Rólatok.
Mondanátok magatokról néhány dolgot, kik is voltatok, mielőtt kitört körülöttetek a pokol?

   -Sziasztok!
Csak magamról tudok nyilatkozni Nektek. 1993-ban kezdtem az „ipart”, akkoriban nagyon ment még az OI, jártuk a koncerteket,skinhead fesztiválokat (akkor még ilyenek is voltak…) Hazánkban. Igazából ’95-ben történtek nagy változások az életemben, mikor is Debrecenben megalakult a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség, aminek a tagja lettem. Mindössze fél évig működött a szervezet, amíg be nem tiltották…elég eredményes volt: felvonulásokkal, tiltakozásokkal léptünk fel az akkori posztkommunista hatalommal szemben.
Sajnos történt egy atrocitás, ami miatt betiltották a KABSZ-ot, de munkánk hitelét mi sem jelzi jobban, minthogy megmozdulásainkat a Moszad, és az NBH is rendszeresen látogatta, illetve a Trianon-megemlékezést több tucat anarchista próbálta megzavarni.
A betiltás után tagja voltam rövid ideig a Népjóléti Szövetségnek, és az MNA-nak.
’99-ben megszúrt egy cigány, amit alig éltem túl…
Az ezredfordulón barát-bajtársaimmal megalakítottuk a Véres Kard Hagyományőrző Szervezetet, aminek alapító tagja voltam.
Talán sokan hallottatok már erről az igen eredményes csoportról, remélem, hogy nem kell bemutatnom Nálatok senkinek.
Ennyit az elmúlt másfél évtizedről.




2.   Hol tart most a bírósági ügyetek? Pontosan mivel vádolnak Titeket?

-       Kaptunk egy abszolút elfogult ítéletet, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem jogerősen „halálra” ítéltek…Nagyon nehéz ez a dolog, nehéz is róla beszélni. Persze nem adom fel, harcolok a végsőkig! Amúgy pontosan nem tudom miből ítéltek el, mert tüntetőleg kivonultam a tárgyalásról, az írásbeli ítéletet a mai napig nem kaptuk meg, ami bizony jogszabályellenes…
Ez a hatósági hozzáállás egyébként az egész eljárást jellemezte! Most úgy néz ki a dolog, hogy gyorsan elítéltek, nehogy véletlenül kicsússzunk a négy évből ( az ároktői cigánygyilkos bandánál ez nem volt fontos ) de az indoklással már nem törődnek, azzal ráérősek…Mindez egyszerre nyomasztó, felháborító és igazságtalan!
De mást nem mondhatok, minthogy a harc folytatódik tovább!



3.   Régóta tartó ügy már ez, a kezdet óta csak romlott a társadalmi tagoltság, az etnikai feszültség pedig nőttön nő.
Az ítélkezés az ilyen ügyben sajnos egyoldalú, és szigorú...
Mi lehet a végső ítélet?

  - Ez a kérdés kapcsolódik az előzőhöz. Véleményem szerint a végső ítélet az ítélkezés helyett a felmentés lesz az emberöléses vádakban!

4.   Gyűlölni valamit és azt kimondani sokan mernek...Tettekkel fellépni már csak kevesen próbálkoznak.
Titeket gyilkossággal vádolnak. Túl azon, hogy jogilag pokol mindez... érzelmileg tudtok-e azonosulni azzal, mivel vádolnak?

   - Amíg folyamatban van az eljárás, addig erre a kérdésre most még nem válaszolnék.

5.   Tagadni kár, hogy nagyon sok hazánkfia érzelmileg mögöttetek áll. Kaptok-e biztatást a külvilágtól, egyáltalán van-e fórum, ahol elérhetőek vagytok?

   - Biztatás sok jön, örülünk neki, és ezúttal is köszönjük. Fórumról nem tudok, de a S4S nagyon sokat segített, és segít is! Keressétek Őket!

6.   Kik azok, kik mellettetek állnak? Család, rokonság, barátok hogyan állnak hozzátok? Vannak-e esetleg anyagi támogatóitok?

   - A családtagok szerencsére mellettünk vannak. Barátaink is kiállnak mellettünk, köszönet Ferónak, Bencének, Seriffnek, Attilának és még nagyon sok másnak, akit bizony nem is ismerünk, mégis önzetlenül segítettek!
Köszönet a S4S-nek!

7.   Előítéletek és támadások össztüzét is bírnotok kell.
De hogyan véditek magatok? Ti mit tehettek az ügy jobbrafordulásáért, illetve jogi védelmetek harcol Értetek?

   - Jogot kitanultam, mindennek utána olvasok a témában. Olyan tankönyvekből tanultam a büntetőeljárást, amiből a jogászok tanulnak az egyetemeken, de olvasok jogszabályokat, bírói határozatokat is.
Szerencsére az ügyvédem megbízható és lelkiismeretes, sokat segít sorsom jobbrafordulásában!



8.   Ha így haladunk tovább, előbb-utóbb követőitek is lesznek, ilyen értelemben úttörőmunkát végeztetek sorsotokkal.
Üzentek-e valamit a radikális tettre kész hazafiaknak?

   -Csak ennyit, hogy:
SENKI NE ADJA FEL A HARCOT, MINDIG VAN REMÉNY! MERÍTSETEK ERŐT BELŐLÜNK!

Kívánjuk, hogy a Gondviselés adjon Nektek erőt küzdelmetekhez.
Ha egyszer ennek vége lesz, kapjátok vissza régi életeteket,forrjanak be mielőbb sebeitek!
Ami nem pusztít el, csak erősebbé tesz! Tartsatok ki!
                                                                               
                                                          

2014. február 23., vasárnap

Akarat Diadala 2014

 
 
2014 Április 19,-én ismételten megrendezésre kerül az Akarat Diadala, amelyre szeretettel várjuk azon sportolók, harcosok jelentkezését, akik a rendezvényen megmérettetnék magukat. 
Először is szeretnénk a legfontosabbat leszögezni: az Akarat Diadala Bajtársi Tornára CSAK olyan versenyzőket várunk, akik teljes mértékben azonosulnak az NS/hungarista ideológiával! Ez feltétel! Ezért szeretnénk azt elkerülni, hogy a rendezvényre olyan éjszakai emberek, hooligan-ok és profi küzdősportolók, stb. „tévedjenek”, akiktől távol áll az NS/hungarista ideológia, hiszen ennek a tornának a sport mellett a Bajtársi összefogás is a fő pillére. Minden olyan NS-t/hungaristát szeretettel várunk a rendezvényre, aki az ideológiát képviseli, legyen az éjszakai ember, hooligan, profi küzdősportoló, vagy akár egy magát megmérettetni szándékozó ideológiai harcos.  
Kérünk mindenkit, akit mint résztvevőt érdekel az Akarat Diadala Bajtársi Torna és szeretne arra jelentkezni, a következő alapinfókat adja meg, ezzel is segítve a szervezők munkáját.
- Név (lehet becenév is):
- Súlycsoport:
- Kor:
- Sportágban való jártasság:
- Szabályrendszer (amiben szeretne megküzdeni):
a.- MMA
b.- Thai box, K-1
c.- Grappling
d.- Ökölvívás
e.- K-3
- Továbbá mindenkit kérünk, hogy a sportszerűséget és az egyenlő erőviszonyok megteremtése érdekében az alábbiakból választva adja meg, hogy hány küzdősport megmérettetése volt.  
1.- Kezdő (0 meccs)
2.- 1-5 meccs
3.- 5-10 meccs
4.- 10-20 meccs
5.- 20 meccs felett

A rendezvényre szeretettel várunk minden érdeklődőt, nézőként is! 
A küzdelmeket profi versenybírók fogják felügyelni, illetve orvosi ellátás a helyszínen biztosítva lesz. 
További információk: www.facebook.com/AkaratDiadala,          akaratxxxdiadala@gmail.com

2014. február 22., szombat

Közösen – Autentikus helyen – Rendezetten – Becsülettel!





Közösen – Autentikus helyen – Rendezetten – Becsülettel!
Becsület Napja 2014!
A szervezés

Amit a résztvevők láttak a kezdetekről:
December vége felé kikerült a flyer, dátum- város, lehet készülődni. Az esemény közeledtével a szokásos programsorozat elemei is megjelentek, lehetett válogatni, kinek mit bír el az ideje – habitusa – pénztárcája. Aztán egyik rendezvény tiltása kikerül a hálóra, nem nagy port kavar, volt már ilyen, mindenki matekol tovább, biztos lesz valami.
 7. én ordítja a Média, hogy minden elmarad.
 Rá kattintás néhány szervezők  közeli oldalra, a flyerek rendületlenek. Most jött a gondolkodás a vidékieknél, induljak e?

Szervezők:
Indult a tolongás szintén december vége felé, hogy ki, hogy legyen. Persze már 2014–ben a rendezvény közeledtével csúcsosodott ki a megszokott, de nem kívánt kavarás. Millió telefon, egyeztetés. Erre még rá tett a hatalom politikai játszmáinak kiszámíthatatlan zagyvasága.  Lényeg a lényeg, hogy az utolsó héten, talán már törvényszerűen a bírósági engedéllyel a kézben, szinte az alapjairól kellett szervezni a ballada esten kívül, a megemlékezést és a koncert helyszínt is. A megemlékezés programpontjairól folyamatosan estek ki a résztvevők, ezek pótlása illetve a program szinten tartása emberfeletti erőt igényelt az evvel foglalkozó bajtársaktól.
A programok
Retkes Tamás előadása Budapest ostromáról.02.02.
Nem az ötlettel, nem a tartalommal,  az időponttal volt nagy baj. Szükség van rá, jövőre is kell, de a megemlékezés vége, és az emlékkoncert kezdete között, teljes mértékben létjogosultsága van. Jövőre jobban.
Balladaest 02.07.
Sok külföldi bajtársunknak immár kőbe vésve a Budapest februárban-t, a naptárjában. A fő programot megelőző péntek már több verzióban lett szervezve (sörözés, koncert stb.)  Most Holland barátaink jóvoltából hatalmas ötletként balladaest lett felvezetve. A BHH segítségével rendbe lett rakva a történet, Hollandiából azért elég nehéz intézkedni, de miért is van az ember nemzetközi szervezetben? A megszokott helyen gyűltek az érdeklődők, ilyenkor nem kell helyszínt írni, a lelkes Pestre járók valamint a helyiek, mágnesként vonzzák egymást. Nem volt ez most sem máshogy.
Este 8 tól hajnal 2 ig ment a mulatás, felváltva tolták az NS zenészek és a Rockabilly zenekar. Jó megfért egymással a két közönség.  Soha rosszabb elő estét. Persze hozzá kell tenni, hogy az aktívabbja már csütörtökön találkozott.





Megemlékezés 02.08.
7.-én nagy elánnal előálltak a médiák „minden Becsület Napja rendezvényt betiltott a rendőrség”, ez szóról szóra igaz, de azt nem tették hozzá, hogy a bíróság engedélyezte. Aki szerette volna az megtudhatta, hogy óriási kamu van a dologban, de ki így, ki úgy, vérmérséklete szerint érdeklődött az ügyek iránt. Nehéz belőni a kezdés és a vég időpontját, ebben okosnak nem lehet lenni, csak szerencsésnek. Főleg ha egy bombariadó megkarcolja a tervezett programot. A csúnya pletykások között terjed a hír, hogy nem is volt ilyen jellegű bejelentés, de saját hatáskörben a tűzszerészek megvizsgálták a teret. A fociban időhúzásért 11-es jár. Itt is megtörtént a „büntető” és a résztvevők értékesítették is.
A hatalom akarata és a sajtó össztüze ellenére több száz (így pontos a megfogalmazás, nem kell a számháború) megemlékező indult el a Clark Ádám térre, hogy tisztelegjen az 1945 februárjában kitörő hősök emléke előtt!
Egy kidolgozott bombariadó és néhány Antifa fogadta őket.

A bombariadó csak arra kellett, hogy a rendezvényre igyekvőket szétzilálja, az eseményt lerövidítse. A szétzilálás nem ment. Bosszantó volt, de inkább a budapesti lakosságnak és a turistáknak, hisz aki Becsület napjára jön, az mindenre fel van készülve.
Az Antifa alakulatok újra megmutatták,
 hogy Magyarország nem az ő pályájuk, szánalmasan kevesen jöttek és nagyon leszerepeltek.  A hírek szerint néhányan odamondogattak nekik szemtől szembe és ez nagyon nem esett jól a balos „harcosoknak”.

Mind a menet mind a megemlékezés ennyi év után ezen a helyen akár szó nélkül is ütött volna.
A megemlékezők egyöntetű egy felemelő, nagyon jó rendezvényről nyilatkoztak, jó volt látni az egységet, jó volt érezni azt, hogy a hősök újra lettek temetve az autentikus helyszínen.
Közösen, legalább 8 nemzet fiai emlékeztek a történelem egyik legdicsőbb haditettére.
Talán senki nem hitte volna, hogy a várban lesz, de jövőre mindenki oda várja és biztosan a jelenlegi létszám többszöröse lesz jelen.







Kitörés Túra   
Nem megszokott, hogy a túra körül nagyobb a zsivaj mint a rendezvény körül, idén így alakult.
A szervezők először a Börzsöny akciócsoport túrája mellé akartak csatlakozni, de a médiától megrettent börzsönyösök kimutatták foguk fehérjét. Immár nyilvánvaló, hogy kizárólag a befizetett nevezési díj motiválja őket, nem a rendezvény jellege.
A szervezők túl lendültek az akadályon és megtartották minden idők egyik legkeményebb emléktúráját. A terepviszonyok soha nem kedveznek februárban, de a mostani enyhe idő miatt olyan sártenger fogadta a megemlékezőket, hogy szó szerint végigküzdették magukat a távon.
Minden elismerés a résztvevőknek és gratulálunk a Mányig küzdőknek.

Emlékkoncert 02.08.
Az emlékkoncert több funkciót szolgál, egybe tereli a Budapestre érkező megemlékezőket, lehetőséget biztosít akár hazai akár külföldi kapcsolatok építésére. Valamint szórakozási lehetőség, a magunkfajtáknak.
Ezeknek a kívánalmaknak a 2014 es koncert megfelelt. Volt mizéria a helyszínnel, de mire a dátum elérkezett 2 is volt belőle.
A hangulat kiválóra sikeredett, a fellépő zenekarok hangulatot teremtettek, és a közönség ezt élvezte, meghálálta. Kiemelkedő volt egy Bolgár skin lelkesedése, aki az elejétől a végéig végigpogózta az összes zenekart.


Összességében kijelenthetjük, hogy a Becsület Napja rendezvénysorozat 2014 ben méltó keretet biztosított a megemlékezni kívánóknak.
Méltó emléket állított a hősöknek!

2014. február 19., szerda

2014.02.15. Ein Licht Für Dresden! Beszéddel - Videoval frissítve






A Drezdai terrorbombázás emlékére tartott meneten elhangzott Magyar beszéd:


Ein Licht für Dresden – Egy fény Drezdáért
Bajorországi bajtársak kezdeményezésére idén is emlékmenetet szerveztek a cseh nacionalisták. Tavaly Ostrava-ban volt ez a figyelemfelhívó emlékmenet, idén pedig a híres nyugat-böhmen-i fürdővárosban Karlsbad (Karlovy Vary) adott helyet ennek a demonstrációnak.
Az elmúlt évek keserű tapasztalatából kiindulva került idén is megrendezésre egy a szövetséges bombázók által elkövetett Drezda elleni embertelen terrorbombázásra emlékező csendes menet a mai Csehországban. Drezdát a baloldali anarchista csőcselék a parlamenti pártok teljes támogatása mellett ezekben a napokban csatatérré változtatni kész, ha ott tisztességes németek és más európai nacionalisták megjelennek, hogy a világtörténelem legaljasabb és legbrutálisabb bombázására emlékezzenek.
Nos, ha nem maradt más, akkor irány Karlsbad – amely légvonalban mintegy 100km-re délre található Drezdától – a cseh bajtársak segítőkész jóvoltából. Bajorországból három 50 fős busz indult különböző helyszínekről.
Nagy öröm volt a rég nem látott német bajtársakkal történő találkozás a busz indulását megelőzően. Jó hangulatban vette az út kezdetét Nürnbergből. Itt mód és lehetőség nyílt stratégiailag fontos témák megtárgyalására, melyeket a gondviselésnek hála sikeresen meg is tettük és mindkét fél számára megnyugtató következtetések és jövőbeli együttműködési lehetőségek elővetítésére került sor. Az utat még német területen egy rendőri ellenőrzés szakította félbe, ahol minden egyes utas személyi ellenőrzésen esett át. Az ellenőrzés szakszerűnek tűnt és a németországi héber rend őrei hamar le is zavartak. Irány tovább és a cseh-német határ előtt nem sokkal csatlakoztunk a másik két buszhoz, akik már vártak ránk és onnan konvojban folytattuk tovább az utat Csehország felé. A határnál azonban következett a cseh rendvédelmi szervek ellenőrzése. Ez azonban majd két órán keresztül tartott, de az utazó közönség türelemmel viselte. Egyértelműen az időhúzásra ment ki a dolog. Az egész esemény az utazással egybevéve azonban úgy volt megtervezve, hogy a szervezők biztonsági megfontolásból ezeket az időket belekalkulálták az összesbe.
Esteledett már, mikor megérkeztünk Karlsbad-ba. Az időjárás kellemetlen volt. Nem volt túl hideg, de nedves szél fújt, ami a hőérzetet csökkentette. Rendőri felvezetés mellett a buszaink leparkoltak a menet kiindulási pontjához közel. Onnan laza sétával, de már a zászlókat és a témára vonatkozó transzparenst kibontva közelítettük meg a teret, ahol már mintegy 50 felhergelt antifasiszta majom és bohóc várt ránk. A hangulat az antifasiszta zajkeltés ellenére nyugott volt, habár el tudom képzelni, mi lett volna, ha hirtelen eltűnt volna onnan a karhatalom. Bizony akkor a „Nácikkkal kifelé”, „Jó éjszakát fehér büszkeség” és hasonló plakátok hamar kikerültek volna a bűnös kezekből!
A helyszínen kis várakozás után sorokba rendeződtünk és kezdetét vette az emlékmenet. Karlsbad gyönyörű régi, a német építőművészet nyomait magán viselő házak között meneteltünk mintegy 15 percet, amikor elértük a helyet, ahol az emlékbeszédek lezajlottak. Az egész környék felfigyelt a méltóságteljes fáklyás emlékmenetre, amit az antifasiszták zaja kísért. Sokan voltak kíváncsiak a környező épületek ablakaiból. A sok hotel egyikének szerintem teljes személyzete is kíváncsi volt ránk.   
A menet végeztével alakzatba rendeződtünk és kezdetét vette a megemlékezés.

 A rendezvány moderátoraként Matze barátunk működött közre, aki bejelentette az első szónokot egy cseh nacionalistá lány személyében. A lány láthatóan áldott állapotban volt, de így is vállalta, hogy részt vesz ezen az eseményen. Majd maga a moderátor következett mint szónok, amely beszédében kiemelte, hogy nagyon fontos a jelenlegi kapitalista elnyomó rendszerben az országhatárokat átívelő összeműködés a nacionalisták között, hisz az ellenség – mint 1945 idején – közös. Majd következett Tony Gentsch német bajtárs – aki már szónokolt a Becsület Napján is – és röviden vázolta az 1945 február 13-15 között Drezdát ért bombaholocaust eseményét. Kiemelte, hogy bármit is képvisel a jelenlegi elnyomó hatalom az áldozatok számát illetve a háborús bűnösség kérdését illetően, mi nacionalisták ismerjük és tudatában vagyunk a tényeknek, amelyek egészen másról tanúskodnak, mint a hivatalos politikai álláspont. Beszédében ő is hangsúlyozta a nemzetek Európájának fontosságát. Majd következett a magyar szónok, Elek személyében, aki képviselte a Magyar Hajnalt és a Német-Magyar Barátságot. Beszéde egészben a beszámoló végén. Ezt követően Klaus Armstroff, a III.Út Párt elnöke lépett a mikrofonhoz. Versbe öntött megemlékezése méltó zárása volt az emlékmenet megemlékezés részének.
Ezután újra sorokba rendeződve visszameneteltünk a kiinduló pontunkra, ahol még fél órás tartózkodás után a buszainkhoz vonultunk és elhagytuk ezt az antifasiszta csőcselékkel kismértékben szennyezett várost azzal az elhatározással, hogy jövőre ugyanígy ugyanitt.


A magyar szónok beszéde:
Kedves Bajtársnők,Bajtársak, Velünk emlékező jelenlévők, Karlsbad polgárai!
69 évvel ezelőtt ezekben a napokban a magyar főváros hősies védelmi harcok után elesett. 69 évvel ezelőtt ezekben a napokban egy hatalmas tűzvihar pusztította el és változtatta porrá és hamuvá Németország és Európa kulturális fővárosát, Drezdát. Közép-Európát szó szerint felgyújtották.
Mindezek pár nappal a jalta-i konferencia után történtek, ahol Churchill a következőképpen nyilatkozott:” Már 6 vagy 7 millió németet megöltünk. Lehetőség szerint további egy milliót fogunk még a háború befejezéséig megölni.” Mindent megtettek e cél elérése érdekében. Számos kulturális értékben gazdag, ellenben katonai célpontok nélküli német várost bombáztak tönkre. A liberáldemokraták ószövetségi bosszúja tombolt! „ Ez a háború egy angol háború és célja Németország megsemmisítése”, mondta Churchill a Németország elleni hadüzenet napján. Az angolok robbantották ki a háborút és háborús bűnöshöz méltóan fejezték is azt be. 250000 élve elégetett német embertárs. 250000 áldozat, akiknek a tűzhalál előli sikoltása máig hallható. Áldozatuk a mi küldetésünk! Soha nem fogjuk őket elfeledni!
Böhmen-maehren-i városok, mint Karlsbad, mint ahogy a régi kulturális város Prága is elszenvedték a szövetségesek légi támadásait. Sőt Prágát többször is bombázták, állítólag tévedésből. Az amerikai hadsereb manapság, mint ahogy egykor nem tud mást, mint csak rombolni! Ezen a helyen emlékezünk a barbár légitámadások prágai és karlsbad-i áldozataira is!
Nem feledjük azonban Hirosima és Nagasaki ártatlan áldozatait sem! Ez is az amerikai hadsereg szégyenletes tette volt.
A Második világháborút követően a mai napig folytatják a demokraták ezt a gyakorlatot. Amelyik ország és annak politikai rendszere útban van vagy egyszerűen politikailag nem korrekt viselkedést tanúsít, hamis okokra hivatkozva megtámadják és felégetik a demokralizálás nevében. Országaink mindenkori kormányzatai Nato tagként és a nyugati értékközösség tagjaiként pedig ezekben a háborúkban tettestársak, melyek mindig hamis háborús indokkal indíttatnak. Szégyen ez! De az még nagyobb szégyen, hogy ezek a kormányzatok saját népeik áldozatát rágalmazzák és becsmérlik!!
Magyar nacionalistaként kívánom, hogy soha többé ne legyen olyan demokratikus és szégyenletes tettek, mint Drezda, az itteni városok, a magyarországi Győr vagy Hirosima és Nagasaki bombázása! Ne legyen soha többé Irak vagy Líbia elleni agresszió!
Ezért követeljük a történelmi igazságba vetett szilárd hittel:
Nato kifele ebből a világból!
EU-Diktatúra kifele Európából!
Éljen a Nemzetek Európája!!          







http://www.freies-netz-sued.net/index.php/2014/01/29/ein-licht-fuer-dresden-in-karlsbad-cz-karlovy-vary/